Havi tíz százalék kamatot ígért hitelezőinek egy bajai vállalkozó, de nemcsak az „álomkamatot” nem fizette ki, hanem a pénzt sem adta vissza.

Márton Istvánéknak hamarosan a házukból is ki kell költözniük

Bellányi Tímea

Pasinszkyné Bócsa Hajnalka vékony, kedves, mindig ápolt asszony. Sűrűn emlegeti az Istent, szeretettel beszél a gyermekeiről, és Audi 6-ossal jár. Így írja le őt a bajai Márton István és felesége, akik 2006 és 2008 ősze között kevés híján ötvenmillió forint készpénzt számoltak le az üzletasszony kezébe.

– Azt mondta, átmenetileg pénzre volna szüksége. Egy luxus szociális otthont akart fölépíteni, mutatott is róla egy tervrajzot. Azt állította, a polgármester és a helyettese támogatják a tervet, sőt az önkormányzat ingyentelket ad az épülethez.

Márton Istvánék bizalmát egy hitelszerződésről szóló szándéknyilatkozat is erősítette.

Ezen az állt, hogy a Fonn Ehf nevű angol–izlandi cég hárommillió euró hitelt nyújtana Pasinszkyné cégének, a Party Service 2005 Kft.-nek azzal a feltétellel, ha ennek 10 százalékát, 300 ezer eurót a hitelfelvevő letétbe helyezi egy svájci banknál. Erre a letétre kérte a pénzt – mintegy 80 millió forintot.

– Hajni azt mondta, ő nemtud fedezetet adni, de csak három hónapra kell neki a kölcsön, amelyre havi 10 százalék kamatot ajánlott – mondja Márton Istvánné. – Nem volt ennyi pénzünk, de ráálltunk, hogy a kiterjedt baráti körünkből össze szedjük.

Telt az idő, és mivel Pasinszkyné nem fizetett, ismerőseiknek Mártonék fizették helyette a megígért kamatot. Egyes személyeknek a tőke törlesztését is megkezdték, másoknak a teljes tartozást visszafizették. Pasinszkyné azzal hitegette őket, hogy vissza nem térítendő támogatást tud nekik szerezni –csak előbb be kell fizetniük kétmillió forintot. Hogy ezt megtehessék, 2007 júliusában szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek föl a házukra.

– A kamatok miatt az összeg egyre nőtt. Nyolcvankilencmilliónál tartottunk, amikor leálltunk: mi sem fizettünk tovább senkinek – mondja Mártonné.

– Akkorra már eladtuk a balatoni nyaralónkat és a kocsinkat. El kellett adni a házunkat is, azt részletre vásárolták meg – addig maradhatunk benne, amíg ki nem fizetik a teljes összeget. Többen, akik a mi javaslatunkra megszakították a banki betéteiket, és ideadták a pénzüket, pert indítottak ellenünk. Hatvanéves korunkra földönfutók lettünk.

Liptákné Antal Erzsébettől két részletben egymillió forint kölcsönt kapott Pasinszkyné.

– Hajni a volt posztógyári ebédlőben működtetett egy étkeztetőcéget. Tudta, hogy van egy kis pénzem, mert nemrég adtam el a garázsunkat. Azt mondta, konyhabővítésre kell a pénz – meséli Liptákné, aki a férje halála után egyedül nevelte gyermekét egy lakótelepi lakásban. – 2005. június 30-ig kellett volna visszafizetnie, de nem fi zetett. 2005 őszén több alkalommal megkeresett, hogy majd 2006. január végén visszaadja az egymillió forintomat. Azt is mondta, hogy négymillió forintot kap kölcsön egy úrtól, aki nagyon rendes, még kamatot sem kér, de kellene neki fedezet. Tudta, hogy a lakás fele az enyém, és végül rábeszélt, hogy ajánljam fel fedezetül.

– Miért egyezett bele?

– Hosszú ideje nem volt párkapcsolatom. Hajni bemutatott egy helyes férfinak, akivel végre összejöttünk. Hajni itt ült a lakásomban, talpig drága bőrcuccban: úgy láttam, hogy tehetős, módos, csak sokfelé van érdekeltsége, és néha megszorul. De jól meg tudja forgatni a pénzt italban meg másban. Én nem tudom, hogyan működik az üzleti szféra, de azt igen, hogy karácsonykor, szilveszterkor jól fogy az ital. Lakodalmakat is szervezett, elhittem, hogy vissza tudja adni a pénzt. De nem adta. Amikor kezdtem erőteljesebben követelni, még a párkapcsolatom is megszakadt. Pasinszkyné Bócsa Hajnalka ellen jelenleg is több nyomozás van folyamatban. A Liptákné által indított büntetőeljárásban első fokon már ítélet is született. A Bajai Városi Bíróság felmentette, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróság új eljárás lefolytatását rendelte el.

Baján többen találgatják, vajon hová tette Pasinszkyné a Márton Istvánék által több százmillióra taksált összeget. Van, aki úgy véli: egyik adósságot fi zette a másikból. Mások szerint külföldi offshore cégekben rakhatta le a pénzt. Volt olyan hitelező – egy városi intézmény korábbi vezetője –, aki abban bízva adott 1,3 millió forint kölcsönt Pasinszkyné Bócsa Hajnalkának, hogy ha az asszony nem tud törleszteni, majd helytáll helyette a testvére, Bócsa Barnabás, aki a városban befolyásos Baja Marketing Kft. ügyvezetője, s nem mellesleg a helyi Fidesz egyik „erős embere”.

Pasinszkyné egyik volt beosztottja a teljes vagyonát elvesztette, tönkrement a házassága, albérletben él három kiskorú gyermekével, és még mindig terhelik azok az adósságok, amelyeket Pasinszkyné érdekében vállalt a bankok felé. A pórul járt hitelezőket zavarja, hogy Pasinszkyné ma is aktív. Új, vélhetőleg más nevére íratott Audival jár, a férje cégében gabonabrókerkedéssel foglalkozik – azzal a vállalkozással kapcsolatban is folyik már büntetőeljárás.

Márton Istvánék magánnyomozó céget fogadtak, amelynek munkatársai megkeresték Bócsa Barnabást, Hajnalka testvérét, ő azonban – bár a magánynyomozók szerint megígérte –nem tudott segíteni. Bócsa Barnabás lapunknak sem kívánt nyilatkozni testvére ügyeiről.

Pasinszkyné Bócsa Hajnalka pedig fővárosi ügyvédje útján megüzente: nem nyilatkozik.

Végül megkérdem Márton Istvántól: hogyan lehettek enynyire gyanútlanok? Azt feleli: Baja környékén rengeteg a munkanélküli. A válság előtt többen vettek föl jelzáloghitelt a házukra, autójukra, hogy megforgassák a pénzt. A bankok egy egész évre adtak 6-7 százalék kamatot, Bócsa Hajnalka pedig egy hónapra ígért tíz százalékot. Azt is kilátásba helyezte, hogy ha felépül a luxusidősotthon, abban majd munkát ad az egész családnak.