A fenti esetekkel szemben a Nádor ’95-ügy még a bírói szakba se jutott el. A Fővárosi Főügyészség 2005 márciusában ugyanis megszüntette a Kehi és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága által 1998-ban csalás és csempészet miatt tett feljelentés tárgyában, a mobiltelefon-lehallgatók miatt, vagy az úgynevezett a Nádor 95-ügyben indított nyomozást. A cég még a Horn-kormány idején szerződött a titkosszolgálati eszközök beszerzésére. Az rt. vezetője, Szász András 1996 nyarán az Erős János vezette Kereskedelmi és Hitelbanktól 33 millió dolláros „áthidaló devizahitelt” vett fel, ami a tervek szerint a fejlesztés egészét fedezte volna. Felmerült azonban a gyanú, hogy a Nádor Rt. a felvett hitelnek csupán egy részét, hozzávetőlegesen 21 millió dollárt költött a berendezésekre, a többit – csaknem hárommilliárd forintot – saját céljaira használta fel.

Kaya Ibrahim és Yosip Tot

Az úgynevezett Fidesz-közeli cégekkel kapcsolatos botrány nem sokkal a párt 1998-as kormányra kerülését követően robbant ki, amikor kiderült, hogy egy Németországban dolgozó török vendégmunkás, Kaya Ibrahim 1995-ben 14 darab, összesen mintegy 300 millió forintos adótartozással terhelt Fidesz-közeli céget vásárolt meg, amelyeknek tartozásait ezután nem lehetett behajtani. Az „új” tulajdonosok ugyanis azt állították, hogy semmi közük az ügylethez, így az adófizetők pénze elúszott. A régi tulajdonosok pedig cégeikkel együtt a tetemes adósságoktól is megszabadultak. A cégeket eladó Schlecht Csaba elleni nyomozást rendőrség 2001-ben megszüntette, annak ellenére, hogy Schlecht 1997-ben is hasonló üzletet bonyolított le egy Josip Tot nevű törökkel.

A Szabadi-ügy

A folyamatos tagadás és az eljárás koncepciósnak mondása ellenére két év négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen Szabadi Bélát, az Orbán-kormány földművelésügyi minisztériumának politikai államtitkárát 19 rendbeli hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Ítélőtábla idén áprilisban. A másodfokú bíróság szerint Szabadi hivatali visszaélést követett el, amikor államtitkárként állami cégeket utasított reklámszerződések megkötésére az FTC-vel. Továbbá hűtlen kezelést hajtott végre, mivelkét vádlott- illetve munkatársa több millió forintot vett fel a Concordia és a TIG Kht.-vel kötött megbízási szerződések alapján szaktanácsadásért, holott munkát egyikük sem végzett. Szabadit ugyanakkor a bíróság felmentette a minisztérium által vásárolt első osztályú repülőjegyek ügyében. A másodfokú ítélet nem jogerős, mert a bűnösség tekintetében részben ellentétes az elsőfokú döntéssel. Mivel az ügyész súlyosításért, a vádlottak és a védelem teljes felmentésért fellebbezett, a Szabadi-ügy harmadfokon a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik majd.

A globexesek

Egy bűncselekmény eltérő súlyú megítélésre kiváló példa ez az ügy. A Globex vezetői értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek miatt 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több önkormányzatnak összesen több mint hatmilliárd forintos kárt okozó sikkasztás, hűtlen kezelés és tőkebefektetési csalás miatt kerültek a bíróság elé. A 2006 decemberében kihirdetett elsőfokú ítélet szerint Postáné Vellai Györgyike első rendű vádlottat, a Globex egykori vezérigazgatóját két év hat hónap, Vajda László másodrendű vádlottat, a cégcsoport egyik tulajdonosát pedig egy év nyolc hónap letöltendő börtönre ítélték. Mivel a büntetésbe az előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítják, egyiküknek sem kellett börtönbe vonulnia. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla Postáné büntetését 7 év, Vajda Lászlóét pedig 6 év börtönre súlyosbította, mivel a korábbi bírói döntést túl enyhének találta, mondván, a történtek idején az általuk elkövetett bűncselekmény 2-8 év közötti szabadságvesztéssel volt büntethető.

Akik hűvösre kerültek

Lupis József, a Lupis Brókerház tulajdonos-vezetője hat évet töltött a rácsok mögött, miután elítélték sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt, amelyekkel 1992 és 1994 között 3 milliárd forintos kárt okozott, főként állami szervezeteknek.

Kunos Péterre, az Agrobank Rt. egykori vezérére gazdasági vesztegetés miatt két év szabadságvesztést szabtak ki 1998 tavaszán. A pénzintézet volt elnökét, Kovács Mihályt viszont a csempészet, az adócsalás és a közokirat-hamisítás vádjában nem találták bűnösnek, ezért felmentették.

Az 1993-ban tönkrement Iparbankház Rt. vezérigazgatóját, Kollarik Istvánt mérleghamisítás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A vád szerint a pénzintézet 1991. évről szóló mérlegét a valósnál szebbnek tüntették fel, hogy a vezetők prémiumot kaphassanak.

A Lupis Brókerházat is bedöntő Ybl Bank egykori tulajdonosa, O. Nagy Imre 1996-ban négy évet kapott 1992-ben elkövetett hűtlen kezelés miatt. Ő és a bank szintén négy évre ítélt vezérigazgatója, Jamniczky Zoltánné ugyanis a betétesek 2,5 milliárd forintjáról nem tudott számot adni.

Tribuszer Zoltánné csalás miatt 9 évi börtönbüntetést kapott és emellett teljes vagyonát elkobozták, mivel úgy találták, hogy nem történt olyan befektetés, amely az ígért hozamoknak megfelelő nyereséget termelt volna. A Tribu Bt. 24 ezer embert károsított meg összesen 4 milliárd forinttal.

hvg