Mibe kerül egy cég eltüntetése?

Évi több száz milliárd forint kárt okoznak a cégtemetőkbe juttatott társaságok. Valószínűleg több tucat vállalkozás, de ügyvédek is élnek abból, hogy fizetésképtelen, adósságot felhalmozó cégeket vásárolnak fel és tesznek elérhetetlenné.

Több tucat olyan társaság lehet Magyarországon, amely abból él, hogy cégeket tüntet el: a tulajdonosok olyan vállalkozásokat vásárolnak meg, amelyek jelentős tartozást halmoztak fel a szállítóikkal és akár az adóhatósággal szemben. A vétel kifejezetten azért történik, hogy a hitelezők ne tudják többé elérni a cégek vezetését. Papíron teljesen szabályos és törvényes az ügy, hiszen bármilyen társaságot el lehet adni.

Valójában azonban csak cégjogi szempontból történik szabályszerű átruházás, ténylegesen az eladó fizet azért, hogy megszabadulhasson problémás cégétől. A nem hivatalos "megszabadulási díj" általában a tartozás tíz százaléka. Az új tulajdonosnak persze esze ágában sincs rendezni a cég ügyeit, csak "tárolja" a társaságokat, adott esetben több tucatot, kirívó esetben azonban akár több százat is.

Épp ilyen cégtemetőre bukkant a közelmúltban a Direktinfo Kft.: egy néhány száz lelkes falu egyik családi háza több mint száz, tartozást felhalmozó cég székhelyeként volt feltüntetve, a tulajdonos érdekeltségébe összesen több mint négyszáz ilyen társaság tartozott. Az ekkora cégtemetők nem mindennaposak, ugyanakkor országszerte több tucat ilyen temető van - mondta Csatlós Csilla, a Direktinfo ügyvezetője.

A statisztikák szerint egy-egy eltüntetett társaság átlagosan 40-50 millió forint ki nem fizetett tartozást hagy maga után - volt példa arra is, hogy gigantikus, akár 700 milliós kintlévőséggel tűntek el cégek.

Az eltemetett társaságok számát nehéz megbecsülni. Az első félévben ötezer adószámot függesztett fel az adóhatóság, ám ennél jóval nagyobb az a kör, amely eddig a pontig még nem jutott el. Akár 15-20 ezer is lehet az ügyeskedéssel eltüntetett cégek száma. Ez azt jelenti, hogy több száz milliárd forint is kihullhat évente a gazdaságból a hátrahagyott adósságok és tartozások miatt.

Könnyű rájuk bukkanni
Viszonylag könnyű cégtemetőt találni, az internetes keresőkbe elég csak bizonyos kulcsszavakat beírni. Van olyan vállalkozás, amely a szlovákiai Párkányba van bejegyezve, onnan irányítja az ügyeket, ám nem ez a legjellemzőbb. Az adott társaság egyébként megkeresésünkre nem válaszolt.

Sokkal gyakoribb az az eset, amikor a cégtemető maga is felszámolás alatt áll. Ilyen a Fa-Plaszt Kft.-t megvásárló vevő is - valaha faipari vállalkozás volt, majd 130 millió forint adóhiányt és 140 millió forint bírságot halmozott fel, mára törölték a cégjegyzékből. Az új tulajdonos nevéhez azonban 27 további, jellemzően problémás társaság köthető.

Olyan is van, amikor egy egyszerű hirdetésben egy mobilszám mellett annyi szerepel: adóssággal, köztartozással rendelkező céget veszek.

A joggyakorlat és a technika is segíti a cégeltüntetőket

A hatályos jogszabályok és a hatóságok technikai felkészültsége pillanatnyilag nem alkalmas arra, hogy a rosszhiszemű, egyértelműen a fizetés megúszását célzó cégeladási ügyleteket megakadályozzák.

Egyrészt ma már egy óra alatt be lehet jegyezni egy céget, ugyanígy a változás is pillanatok alatt átvezethető. Arra azonban egyelőre nem készítették fel a hatóságok a rendszert, hogy képes legyen kiszűrni az ilyen, egyébként szakembernek az első látásra gyanús elemeket. Az sem tűnik fel éveken keresztül, hogy ugyanaz az ügyvéd egy év alatt akár száz cég eladását is intézi ugyanarra a székhelyre, mert a cégbíróság nem rendelkezik ennek kivédésére nyilvántartással.

Az sem jellemző, hogy bármilyen pórul járt szereplő - legyen akár hitelező, akár felszámoló - feljelentést tegyen - mondta Csatlós Csilla, hozzátéve, ennek nem is az a legnagyobb akadálya, hogy az eljárás költséges. Ha egy károsult feljelentést is tesz, nagyon ritkán jut el a bíróságig az ügy, mert a rendőrség az esetek túlnyomó többségében elutasítja a feljelentést, mondván, a céges ügyek a polgárjog körébe tartoznak.

Ha lesz is jogi eljárás, az mindössze arra irányulhat, hogy töröljék a céget, de a tulajdonos - pláne az igazi, cégét eladó - védve marad. Ilyen ügyben még nem született legfelsőbb bírósági határozat, amit egyfajta iránymutatásként kezelhetnének a bíróságok, csupán egy elsőfokú ítélet, ahol egy cégvezető másfél év letöltendő büntetést kapott.

Megoldást jelenthet a Tolna Megyei Bíróság azon javaslata, amelyet a napokban juttatott el az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson keresztül. Ők törvénymódosítással akadályoznák meg a cégtemetők működését.

A jogszabályt a bíróság szerint úgy kellene szigorítani, hogy a cégjegyzékben elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be a többmilliós tartozást felhalmozó cégekre. A minisztérium szerint ugyanakkor egy ilyen szabályozásnak alkotmányossági aggályai lehetnek - súlyos korlátozást ugyanis csak kivételes esetben, közérdekből lehetne bevezetni.

A jogszabályi hiányosságok kapcsán más területeken dívik az „önvédelem”. A lízingtársaságok között információink szerint hónapok alatt körözés alatt van (és folyamatosan bővül) az a lista, amely azokat a címeket tartalmazza, amelyeket korábban a lízingcsalásoknál előszeretettel használtak. Korábban számos esetben derült ki, hogy hajléktalanszállókra bejelentett emberek adataival vettek lízingbe autót vagy éppen ugyanarra a címre négy különböző lízingcégtől igényeltek finanszírozást a „családtagok”.

napi.hu