Időseket fosztogató csaló áldozata lett nemrég a fővárosban egy édesanya, akitől telefonon csaltak ki 500 ezer forintot, azzal, hogy „fiának kell sürgősen a pénz és érte küldenek”. Egy másik telefonos trükkel 30 millió forintot szereztek egy pénzintézetből: elhitették az alkalmazottal, hogy hamis pénz került a bankfiókba, s ezért a bankjegyeket meg kell vizsgálni. A bűnmegelőzési szakember szerint a bűnözők a régi fogásokat variálják, az áldozatok hiszékenységét és óvatlanságát használják ki.

Dés Lászlónak - az ismert zeneszerzőnek és előadónak - adva ki magát, egy csaló felhívta az édesanyát, Magdát, azzal, hogy „nagy bajban van, és azonnal szüksége lenne félmillió forintra”. Az aggódó mama, amint tudta, összeszedte a pénzt, s és még akkor sem fogott gyanút, amikor gyermeke helyett a pénzért egy ismeretlen jelentkezett azzal, hogy Dés megkérte, vigye el neki. Csak akkor derült ki a csalás, amikor a valódi fiú telefonált és természetesen semmiről sem tudott.

„Annyira hihetetlen volt a dolog, hogy először nem mertem másra gondolni, mint hogy édesanyám összekevert valamelyik testvéremmel” –mesélte a hvg.hu-nak Dés László. „Utána a második gondolatom az volt, hogy azonnal tegyük le a telefont és hívjuk a rendőrséget.” A zenész megjegyezte, dermesztő volt,  milyen pszichológiai érzékkel képesek bizalmat ébreszteni az emberben, hogy ne gyanakodjon és csak a kért feladatra koncentráljon. Máig rejtélyes, hogy a csaló honnan tudott a mama és fia előző délutáni telefonbeszélgetéséről, ugyanis ezzel indította telefonját, és ezzel nyerte el az édesanya vak bizalmát. Désben felmerült a gyanú, hogy a csaló vagy csalók nem csupán kilesték anyja szokásait, s valakiktől – szomszédoktól, ismerősöktől – beszerezték az információkat, hanem le is hallgathatták telefonbeszélgetéseiket. Emiatt bízik benne, hogy a telefonhívások leellenőrzése a tettes nyomára vezethet. 

Szakemberek szerint ez egyáltalán nem lehetetlen, mert az e célt szolgáló eszközök beszerzése nem túl költséges, még ha a lehallgatás munka- és időigényes is. A Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője, Oláh László őrnagy szerint azonban nem ez a  jellemző, a csalók inkább ismerősöktől, szomszédoktól szerzik meg a szükséges tudnivalókat, s ugyancsak vakmerőségre vall, ha valaki az áldozat fiának adja ki magát. Egyébként – tette hozzá – a csalók korábban bevált módszereket alkalmaznak,  a tippek lényegében közkézen forognak.

Jól ismert trükk az is, hogy a bűnöző a közeli hozzátartozó ismerősének adja ki magát. Egy özvegy nőt azzal kerestek meg férjének „volt munkatársai”, hogy kollégájuk emlékére megajándékoznák a  hölgyet. Aztán miközben jöttek-mentek a lakásban, festményeket vittek el – szó szerint a falról leemelve.

A pszichológus véleménye

Bilkei Pál kriminálpszichológus a hvg.hu-nak elmondta, ezeket a csalásokat nagyrészt egyedül élő, idős emberek sérelmére követik el. A tettesek az érintettek szeretethiányát használják ki, azt, hogy a magányosan élők számára örömet okoz  jelentkezésük, az, hogy segíthetnek valamiben. „Ebben a korban az érzelmi kontroll visszamegy a gyermekkori szintre” – jegyezte meg Bilkei.

A csalókról szólva elmondta,  nem túl intelligens emberek, általában alacsony iskolai végzettséggel. Betanulnak egy szerepet, amin aztán nem nagyon tudnak változtatni. „Az idősekre utazó csalók nem agresszívek, kimondottan érzelmi típusú bűnözőnek számítanak.” A taktikájuk pedig az, hogy valamilyen  személyes dologgal indítják a beszélgetést, majd miután elfogadtatták magukat,  beférkőztek az illető bizalmába, rátérnek arra, amiért jöttek, amit meg akarnak szerezni.

Elterjedt módszer az is, hogy a csalók külföldinek adják ki magukat, s arra hivatkozva kérnek pénzt a kiszemelt áldozattól, hogy balesetet szenvedtek, nincs náluk semmi. A segítőkész embernek pedig zálogként értéktelen ékszereket adnak át. A becsapott aztán futhat a pénze után, csakúgy, mint  amikor „életmentő gyógyszereket tartalmazó csomagot” vetetnek át a szomszéd számára. A 10-30 ezer forintosnak mondott küldemény sokszor teljesen üres.

Az átverésekre szakosodott bűnözők kedvelik a szolgáltatók alkalmazottjaként véghezvitt lehúzást is. Például azt állítják, hogy a vízfolyás zajmértékének az ellenőrzése vagy a lakás ionpolarizáció-szintjének a mérése a feladatuk, és jobb, ha a tulajdonos a művelet elvégzése idején a másik szobában tartózkodik. Nyugdíjasokhoz bekopogtatva rendőrnek adják ki magukat, mondván, a postás hamis pénzt hozott, s le kell foglalniuk. Az általuk adott nyugta ellenében a posta kártalanítást fizet – nyugtatják meg a gyanútlan embereket. Ez persze soha nem történik meg. Oláh László megjegyezte, a csalók kihallgatják az orvosi rendelőkben, a parkokban zajló beszélgetéseket, megkörnyékezik a szomszédokat, és nem mellékesen jól blöffölnek, amikor szóba elegyednek valakivel, vagy amikor a bűncselekményt követik el.

hvg.hu