Elfolyó vízvagyon

Kiszervezések a közműtársaságokban
Cseke Hajnalka - Figyelő

Törvénymódosítással helyezte vissza a parlament az öt magyarországi regionális vízközművet a tartósan állami tulajdonban lévő vállalatok körébe. Ám a nyílt privatizáció helyett most több társaságnál is a tevékenységek kiszervezését készítik elő, ami évi többmilliárdos megrendelést garantálna a későbbi tulajdonosoknak.

Az egyik állami szolgáltatónál a vízbázis üzemeltetésének értékesítése is felmerült, három másiknál pedig a vagyonkezelői jogok összevonása készítheti elő a feldarabolást.

Közös természeti kincsként állami tulajdonnak számít a víz a hatályos előírások szerint. Ezt rögzíti az Alkotmány, a koncessziós és a vízgazdálkodási törvény, illetve hétfőn ezt erősítette meg azon törvénymódosítás is, amely a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok körébe helyezte vissza az öt magyarországi regionális vízművet. Így tehát jogi nonszensz, mégis tény: létezik Magyarországon egy vízbázis, amely már most is magánkézben van.

A tokodaltárói víznyerő helyről van szó, amely egy bányában található, kiváló minőségű karsztvizet ad, s az Északdunántúli Vízmű (ÉDV) Zrt. innen nyeri a körzetben lakó 230 ezer ember számára az ivóvizet.

E "forrás" már a hetvenes évek óta üzemel, de akkor vált igazán fontossá, amikor 2005 augusztusában komoly mennyiségű káros anyag (egyes források szerint női nemi hormon) jutott a Dunába, elszennyezve az Esztergom városának addigi ellátását szolgáló, parti szűrésű kutakat. A kieső bázisokat a kiváló minőségű tokodaltárói karsztvízzel sikerült kiváltani.

FÉLÁRON. A bánya üzemeltetője az Aqua Európa Kft. E cég két vállalkozó, Kárpáthy Zoltán és Jagarics Ferenc tulajdona - tudta meg a Figyelő. Még 2004-ben vásárolták meg a bányát, a koncessziós jogokkal együtt, egy felszámolási eljárásban - mellesleg ugyancsak egy magánszemélytől (!). A kft. több százmillió forintos hitelből felújíttatta, a nagyüzemi víznyerés számára modernizálta a védett bázist, amely első osztályú ásványvíz-minősítést kapott.

Az ÉDV-vel 2007-ben szerződtek, s a szolgáltatás 2007 júniusában be is indult. A vállalkozást sokan aranybányának gondolják, mert a kitermelés önköltsége jóval alacsonyabb, mint más kutak esetében. Az Aqua Európa Kft. az ÉDV-nek köbméterenként feleannyiért értékesít, mint amennyiért a közmű a saját tatabányai bázisából nyeri a vizet. A két fél egyébként 25 évre szóló megállapodást írt alá. Úgy tudjuk, ebből évi mintegy 200 milliós bevétele származik a kft.-nek. (A cég körüli tulajdonosi mozgásokról lásd a keretes írást.)

Tokodaltárói érdeklődők

Ugyancsak megnőtt az érdeklődés a közelmúltban a tokodaltárói karsztvíz iránt. Szakmai és politikai háttérrel rendelkező vállalkozók is jelentkeztek a tulajdonosoknál az elmúlt hetekben, megvennék a bányát. Úgy értesültünk, köztük volt Puch László MSZP-s pártigazgató is, aki több névtelenséget kérő forrásunk szerint vételi ajánlatot tett. Lapunk megkeresésére Puch felháborodottan utasította vissza, hogy köze lenne bárminemű privatizációs ügylethez. Mint a Figyelőnek fogalmazott, személy szerint sem ért egyet a vízközművek eladásával, s döbbenten áll az előtt, hogy a neve egyáltalán ilyen ügyletben felmerült. "Nem tudom, hol van Tokodaltáró, nem tudom, ki az a Kárpáthy Zoltán, semmi alapja a vádaskodásnak" - szögezte le. Kárpáthy maga is cáfolta az eladási szándékot, annyit azonban elismert, hogy volt egy spanyol érdeklődő, ám külföldi cég számára semmiképpen sem kívánják a vizet értékesíteni. Terveikben egyelőre az szerepel, hogy ha valaki fantáziát lát az ásványvíz forgalmazásában, azaz palackozná, akkor nyitottak egy ilyen tartalmú megállapodásra. Ezt meg is hirdették, de egyelőre nem akadt jelentkező.

Vagyis az állami vízvagyon privatizációja nem is olyan valóságtól elrugaszkodott ötlet, s valóban, a magyar piacon működő mintegy négyszáz vízszolgáltató közül számos kisebb már most is magánkézben van.

Ám a színfalak mögötti háttértárgyalások szereplői intenzíven keresik a megoldási módozatokat, hogy hozzáférjenek a tokodaltáróinál jóval nagyobb üzletekhez is.

Nem csak baloldali, hanem jobboldali, például a Magyar Demokrata Fórumhoz közeli vállalkozások és liberális pénzügyi befektetők, sőt, a globális piac szakmai óriásai - köztük a francia Suez Environnement és a szintén francia gyökerű multi, a Veolia - is részesedést szereznének a nagy hazai vízközmű társaságokban. Ha nem megy a nyílt privatizáció - márpedig a hétfői parlamenti zárószavazás tartós állami tulajdonnak nyilvánította az öt regionális céget -, akkor résztevékenységek megszerzésével tennék be a lábukat a vizes vállalatok ajtórésébe.

A helyzet enyhén szólva is ellentmondásos. Úgy tudjuk, legfelsőbb szinten a kormány és az MSZP is leállítaná a társaságok átalakítását, mert politikailag kockázatosnak tartják azt. Bajnai Gordon miniszterelnök egy szűk körű szakmai találkozón azt mondta: "Ez a terület tabu, felejtsék el, álljanak le." Közben azonban Fónagy János volt szakminiszter, a Fidesz politikusa a parlamentben Oszkó Péter pénzügyminiszternél rákérdezett arra, hogy ha a kormány határozottan cáfolja a magánosítást, akkor miért folynak üzleti tárgyalások részleges privatizációról. Oszkó igyekezett megnyugtatni Fónagyot; azt mondta, levélben utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, , hagyjanak fel mindenféle kiszervezési kísérlettel. Lapunknak Puch László szocialista politikus is azt mondta, hogy szerinte ebben a ciklusban semmiféle kiszervezésre nem kerül sor. (Biztos nem hazudik?)

PAZARLÁS. Közben azonban az ÉDV-nél információink szerint - a hagyományos tevékenységek kiszervezése mellett - a tatabányai vízbánya üzemeltetésének a magánkézbe adását is előkészítették. Bencsik János, Tatabánya polgármestere, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy tudja, a folyamat annyira előrehaladott, hogy a létrehozandó társaságnak már neve is van: Északdunántúli Üzemfenntartási Kft. A 80 millió forint törzstőkével alakítandó kft.-be a polgármester értesülései alapján 200 millió forintnyi magántőkét terveznek bevonni. "Az átalakulással kapcsolatos dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a kormányzati tagadó megnyilvánulások ellenére gőzerővel folyik a közel kétmillió ember vízellátását biztosító regionális vízművek széthordása, magánosítása" - kommentálta az eseményeket a Figyelőnek Bencsik János.

Tudomása szerint évi 2,1 milliárdos megrendelés-állományt szerveznének ki hatékonyságjavítás ürügyén; erről a polgármester birtokában dokumentumok is vannak. Ekkora üzlethez jut tehát, aki elnyeri a munkákat.