Vagyon elleni  bűncselekmények

A büntetőeljárások túlnyomó többsége a vagyon elleni bűncselekmények miatt indul jelenleg is. Az ide tartozó bűncselekmények jogi tárgya a vagyoni jog, ebből következően valamennyi törvényi tényállás annak a társadalmi igénynek tesz eleget, hogy a vagyoni jogviszonyokat ért támadásokkal szemben védelmet nyújtson. Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy csak szándékosan követhetőek el.


Vagyon elleni gyakoribb bűncselekmények:
1.    lopás (316.§)
2.    sikkasztás (317.§)
3.    csalás (318.§)
4.    hűtlen kezelés (319.§)
5.    hanyag kezelés (320.§)
6.    rongálás (324.§)
7.    orgazdaság (326.§)


A Lopás Tipikus vagyon elleni bűncselekmény.

Lopást követ el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.

A bűncselekmény a tulajdonjogot sérti, a cselekmény közvetlenül mindig a birtoklás ellen irányul. Értékkel bíró, idegen ingó dologra követik el.
Az elkövetési magatartásnak lényeges ismérve az elvétel más birtokából annak beleegyezése nélkül, jogtalan eltulajdonítási célzattal. A bűncselekmény az elvétellel válik befejezetté, a kár bekövetkezése a tényállásnak nem eleme.
A lopás tettese lehet bárki, kivéve a tulajdonost, továbbá azt, aki jogszerűen birtokolja a dolgot, akinek véletlenül vagy tévedésből került a tulajdonába, vagy azt, aki találta.

Szabálysértésnek minősül, ha az ellopott dolog értéke nem haladja meg a húszezer forintot.

Kisebb értékre elkövetett a lopás, ha az eltulajdonított dolog értéke meghaladja a szabálysértési értékhatárt, de nem haladja meg a kétszázezer forintot.
A szabálysértési és kisebb értékre elkövetett lopás vétség. Vétség esetén a lopás megvalósulhat bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, helységbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult  (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, zsebtolvajlás útján.

Bűntett a lopás, ha nagyobb értékre (200 ezer forintot meghalad, de 2 millió forintot nem halad meg), illetve a kisebb értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, kulturális javak közé tartozó tárgyra, vallási tisztelet tárgyára, temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten levő tárgyra követik el. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabban minősül, ha a lopást jelentős értékre (2 millió forintot meghalad, de 50 millió forintot nem halad meg), a nagyobb értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal követik el. Egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki érte.

Még súlyosabban minősül, ha a lopást különösen nagy értékre követik el (50 millió forintot meghalad, de 500 millió forintot nem halad meg), a jelentős értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy dolog elleni erőszakkal követik el. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés.

Legsúlyosabban minősül, ha a lopást különösen jelentős értékre (500 millió forintot meghalad), a különösen nagy értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy dolog elleni erőszakkal követik el. Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Befejezetté az elvétellel válik a cselekmény.

A rendbeliség a sértettek számához igazodik.
Az elkövető csak magánindítványra büntetendő, ha a sértett hozzátartozója.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, illetve különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is, ha a lopás elkövetője a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében.