Bajnai Gordon miniszterelnöki beiktatása után egy nappal kapott szárnyra a hír: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), azaz a magyar FBI-nak is becézett szervezet gazdaságvédelmi osztályán nyomozás folyik egy immár három és fél éve lezajlott, a Dataplex Kft.-hez kötődő adásvétel kapcsán. Ebben az akkor még Bajnai által vezetett Wallis-csoporthoz köthető egyik off-shore cég és Kóka János sógorának, Lepp Gyulának az egyik érdekeltsége is szerepet kapott.

Bartha László, az NNI szóvivője lapunknak is megerősítette az ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés ügyében folyó nyomozás Magyar Nemzet által közölt hírét. Mint mondta, mivel külföldi hatóságok megkeresésére várnak a nyomozók, az eljárást felfüggesztették. Többet azonban nem árult el. A Figyelő úgy tudja, a megkeresett külföldi hatóság a ciprusi, amit az magyaráz, hogy 2005 végén három ciprusi off-shore cég vett részt a tranzakcióban. Az érintett Wallis-csoportnál lapunk kifejezett kérdésére sem kívánták kommentálni a nyomozás hírét, illetve az egykori ügyletet.

Fotó: Fotolia

 

FELTŰNŐ ÁRKÜLÖNBSÉG. A történet lényege, hogy a budapesti VIII. kerületben működő, első igazán nagyméretű honi számítógépes adatközpont, a bérbe adható szerverhotelt üzemeltető Dataplex Kft. néhány hónap eltéréssel végrehajtott két adásvétele során feltűnő árkülönbség mutatkozott. A 8800 négyzetméteres hipermodern központot a Merrill Lynch és a Chase Manhattan által birtokolt CityReach nemzetközi csoport alakította ki 8 létesítményből álló európai hálózatának egyetlen közép- és kelet-európai tagjaként. Már majdnem kész volt a régió legkorszerűbb infokommunikációs infrastruktúra-szolgáltató központja, amikor az elektronikus iparágban tevékenykedő cégeket jegyző Nasdaq összeomlott, s a pénzügyi befektetők menekülni kezdtek az ágazatból (Magyarosítva – Figyelő, 2003/25. szám).

Így vásárolta meg az eszközöket 2002 januárjában a Béres Rt., ugyanis a szerverhotel székhelye éppen e gyógyszeripari cég egyik – raktárbázisként szolgáló – telephelyén volt. Később azonban úgy döntött, értékesíti az üzletet. A Heti Válasz 2007 elején született cikke szerint három cég vette meg a Dataplexet. Az egyik nagyvásárló 2005 szeptemberében a Bajnai Gordon által vezetett Wallis-csoport számos tagvállalatában tulajdonosként jelenlévő „házi” off-shore cég, a Fleminghouse Investments volt, amely 49 százalékot szerzett a társaságban. Ugyanekkora részt a Lepp Gyula érdekkörébe tartozó Corbeil Holdings vett meg (ezt egy interjúban maga Lepp is megerősítette). A maradék 2 százalék a Romnio Investmentsé lett, amely két másik Wallishoz köthető tranzakcióban (Geohidroterv megvásárlása, Expert-Kerepesi építési-projektcég) is szerepelt.  Lepp Gyula egyébiránt Kóka János sógora és hosszú ideig üzlettársa volt. Lepp és Kóka alapította az Elender internetes céget, amelyet az amerikai PSINetnek adtak el, később pedig, amikor az tönkrement, a Wallisszal együtt vásárolták vissza 2002-ben, majd közösen értékesítették újra az Eurowebnek. A Corbeil Investments céget az a Forgó Zoltán ügyvéd képviselte kézbesítési megbízottként, aki Lepp és Kóka ügyeit rendszeresen intézi. A Corbeil egyik igazgatója pedig Rácz Krisztián volt, aki a Kóka-féle Elenderben termékfejlesztési vezetőként dolgozott.

Lapunk úgy tudja: 2005 szeptemberében 2,2 milliárd forintot fizetett a fenti három ciprusi cég a Dataplexért a lízingelt ingatlannal együtt, s azt még ugyanazon év decemberében 5,1 milliárd forintért adták tovább a Magyar Telekomnak (MT), immár az ingatlan nélkül. Az MT 230 millió forint jelenértékű eszközlízing kötelezettséget is átvállalt. A kérdés az, hogy a 2005 kora őszi vétel és a téli továbbadás közt eltelt néhány hónap alatt miért és hogyan értékelődött fel több mint 3 milliárd forinttal az akkor 30 százalék körüli kihasználtsággal működő szerverhotel, miközben az ingatlan is kikerült belőle.

A Heti Válasz említett cikke azt állította: 2005 szeptembere és decembere között kezdett érdeklődni potenciális ügyfélként a gazdasági tárca által – közvetve vagy közvetlenül – felügyelt, illetve résztulajdonolt vállalatok közül a MÁV Informatika és a rendszerirányító Mavir, de bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Posta (MP) is. Az ezzel kapcsolatban feltételezett „ráhatást” azonban Kóka a leghatározottabban cáfolta; szerinte „össze nem illő valóságelemekből felépített sejtetésekről van szó” a cikkben, illetve a jobboldal rágalomhadjáratának része az írás. Ugyanakkor nem tagadta, hogy az ügyben hozzá közelállók érintettek, illetve, hogy egykori cége, az Elender révén ismerte a Dataplex tevékenységét.

VIHARTEMPÓ. A Heti Válasz cikke nem állította, hogy az említett cégek ténylegesen be is költöztek a szerverhotelbe. A Figyelő úgy tudja, közülük csak kettő döntött így. Az egyik az MP, amely nem a gazdasági tárca felügyelete alá tartozott, a másik pedig a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt., amely mindössze 40 négyzetmétert vett ki a 8800-ból. Értesülésünk szerint beköltözött viszont a Google, amit megerősít, hogy a Dataplex 2005-ös éves beszámolójának kiegészítő mellékletében szerepel „Google bérleti díj” meghatározás. Úgy tudjuk, egyébként is nemzetközi vállalatoktól származik az árbevétel túlnyomó része, miközben az állami cégektől kevesebb mint 10 százalék. Mindenesetre a 2001 és 2005 közötti árbevétel alapján, a Deloitte által készített Technology Fast 50 rangsor Rising Star kategóriájában 4. helyre besorolt Dataplex az adásvétel után is gyorsan nőtt; 2006-ra a kihasználtság meghaladta az 50 százalékot, sőt, azóta már bővíteni is kellett a szerverhotelt – tavaly augusztusban 4,2 milliárd forintos beruházás keretében 5600 négyzetméterrel gyarapodott az immár az MT tulajdonában álló cég.

Mindez azonban utólag sem ad magyarázatot a 2005-ös két tranzakció kirívó árkülönbözetére. Az ügylet azért is érdekes, mert azt off-shore cégek közbeiktatásával bonyolította le az SZDSZ jelenlegi frakcióvezetőjének, korábbi gazdasági miniszternek a sógora, és a szocialista párthoz közel állónak tartott Wallis (például korábban a csoport jogásza volt Gál Zoltánné, az 1990-es kormányváltás idején megbízott belügyminiszter, későbbi parlamenti elnök Gál Zoltán felesége), amelynek vezérigazgatója abban az időben a jelenlegi miniszterelnök, Bajnai Gordon volt. A vásárlási döntés hátteréről az MT kommunikációs igazgatósága szűkszavúan nyilatkozott: a „más intézményekre és vállalatokra vonatkozó értesüléseket” nem kívánták kommentálni. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen értékelés alapján fizettek ekkora összeget a Dataplexért, csak a korabeli sajtóközleményüket küldték el válasz gyanánt. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy „az akvizíciónak köszönhetően a Magyar Telekom Csoport jelentős piaci növekedést és szolgáltatásportfólió-bővítést érhet el a vezetékes szegmensben”.