OLAJÜGYEK

 

 

 

Magyarországon a rendszerváltozás után az olajügyektől volt hangos a sajtó (jellemzően 1992-96). Olajvonatok érkeztek jellemzően a volt szovjet tagországokból, melyek tartalmát “szőkítéssel” (adalékanyagok hozzáadásával, “savazással”) üzemanyagként, jóval drágábban adtak tovább, illetve az olaj minősítését papíron megváltoztatva drágábban adták tovább, miközben elsikkasztották a fizetendő vámot és a forgalmi adót. Nem csak a maffia, hanem magas rangú helyi és országos rendőri vezetők, határőrök, politikusok is részt vettek az ügyletekben, több tízmillió liter olaj ment át az országon havonta, amit “nem lehetett nem észrevenni”.

 

 

A mai közélet számos képviselője – azt beszélik, többen a leggazdagabb 100-as listáról is – ezidőtájt alapozta meg anyagi hátterét, akik legális üzletekbe fektetve az olajjal szerzett vagyonukat, mára megbecsült üzletemberek, közéleti szereplők, politikusok. Egyes politikai pártokról hírlett, hogy egyenesen az olajügyekkel szerzett pénzből finanszírozta működését, illetve választási kampányát.

Csak évekkel megtörténtük után került napirendre az ügyek hatósági felgöngyölítése, addig csupán suttogtak minderről.

LINK – Szemben a maffiával – az állítólag megvert Kármán Irén dokumentumfilmje

1996. március 31-én Eleken, hivatalosan közlekedési balesetben, mások szerint tisztázatlan körülmények között meghalt Molnár László, aki a rendszerváltozás után az SZDSZ tagja lett, és akiről valószínűsíthető, hogy olajszőkítéssel foglalkozott.

 

 

 

Pallag László, volt FKGP-s országggyűlési képviselő kezdeményezett nyomozást az olajügyek felderítésére, mert úgy vélte, összefüggés volt Molnár László halála, illetve tevékenysége és a Békés és Bács-Kiskun megyei rendőrök: Kuzma Mihály, Szabó András, Kovács László Zsolt, Szuvek János és Dénes Gábor halála között (hivatalosan mindannyian öngyilkosságot követtek el, egyikük uzsonnázás közben lett öngyilkos).

 

Kuzma Mihály alezredes ügye kavarta a legnagyobb port,  egyrészt azért, mert a megyei rendőrkapitányság épületében, különös körülmények között, munkaidőben halt meg, másrészt mivel ő vezette Békés megyében a szervezett bűnözés elleni osztályt, és minden bizonnyal sokat tudott az olaj-üzlettel összefüggő rendőri visszaélésekről is, hiszen feladata kapcsán belső vizgsálatok keretében vizgsálta a főnökei mozgáskörét, kapcsolatait is a korrupciógyanús ügyekben, s vizsgálatainak tárgyai voltak bizonyos vállalkozók, elképzelhetően a maffiózók kapcsolatai a rendőrökkel, s azok befolyása a rendőri vezetőkre.

LINK – Olajügyek és gyanús rendőrhalálok Békés megyében

 

 

 

Az olajügyek kapcsán külön parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel, Pallagh László elnökletével. Az olajügyek politikai összefonódásaival kapcsolatban később több tanút is meghallgattak, míg 2000. júniusában Pallag László, az egyik beidézett tanú (N.Zs.) bizottsági meghallgatása után sajtótájékoztatót tartott, majd válaszolt a Vasárnapi Újság riporterének kérdéseire, s váratlanul igen beszédesnek mutatkozott.

Ekkor említette Pintér Sándor nevét – a bizottság előtt vallomást tevő Nógrádi Zsoltra (az ő ügyéről lejjebb bővebben írunk) hivatkozva - az olajügyekkel kapcsolatban.

“Olaj-milliárdok minden mennyiségben – Vasárnapi Újság, 2000. 06.11.

….

Pallag László: A tanúvallomást tevőt ismétlem. Elmondta, hogy hogyan és merről, hova, milyen telepeken mozgatták az olajat.

Lakatos Pál: Időpontban most hol tartunk?

Pallag László: 92-96 közötti időszakról van szó. De beszélt egész a napjainkig az ügyekről. Mert amikor az olajszõkítés már nem működött, már nem jött pénz az olajból, akkor ment a borhamisítás. És tulajdonképpen összekapcsolta ezeket az ügyeket. Tehát minden olyan témára, amire rálátása volt, õ erről beszélt. Ott volt, látta, tapasztalta, részese volt a dolgoknak. Beszélt a vámosok szerepéről, közremûködéseiről, a rendőrök szerepéről, rendõrvezetők szerepéről, arról, hogy havi 15-20 millió litert szőkítettek, különböző telepekre mozogtak, ahol üldözték őket továbbmentek, továbbtelepültek.

Lakatos Pál: Azt tudhatjuk, hogy milyen útvonalról van szó?
Pallag László: Bács megyérõl van szó és a Bács megyei kapcsolatrendszerrõl. Tudott az egész folyamatról, az akkori országos rendõrfõkapitány.
Lakatos Pál: Pintér Sándorról beszél?

Pallag László: Őróla beszélt az a tanúvallomást tevő. Sőt, a szeme láttára tették a kocsijába és azoknak a szeme láttára, akik vele voltak, két-három ember mindig volt vele, hol 25, hol 50 milliót.
Lakatos Pál: Kinek a kocsijába tettek 50 millió forintot?

Pallag László: Pintér Sándor kocsijába. Abba a kocsiba, amiben hozták és vitték.
Lakatos Pál: Amiben Pintér Sándort hozták, vitték oda a helyszínre, ahol az olajszõkítés folyt?

Pallag László: Igen. Õ sokszor megfordult ott, az alvilág rendezvényein ott volt, szinte baráti kapcsolatban volt ezekkel az emberekkel, Sanyi bácsinak hívták. Gondolom, ez védelmi pénz volt.

Lakatos Pál: Hogy teljesen egyértelmû legyen, Ön szerint illetve a tanú szerint ezt a nagy összeget azért tették Pintér Sándor kocsijába, hogy ne legyen nyomozás a dologból?

Pallag László: Ezeket a mozgásokat nem lehetett csak a hivatalos szervek segítségével végigcsinálni. Másképp ez nem mûködött. Itt, amikor 15-20 millió literrõl van szó havonta, amikor éves szinten egymilliárd literrõl van szó.
Lakatos Pál: Ez összegben mit jelent?

Pallag László: Óriási összeg. Megvolt a tarifája literenként. Volt, amikor 30 forintot kerestek literenként, volt, amikor 1 forintot, volt, amikor 5 forintot, volt, amikor 10 forintot. Mindig attól függött, hogy milyen feladat volt. Például Melkontrolhoz vitték bevizsgálni. Volt, amikor vittek 160 milliót Melkontrolhoz, volt, amikor 60 milliót vittek. Ezt azért vitték, hogy a minõsítés olyan legyen. Ugyanígy volt a borhamisítással kapcsolatos minõsítés is, ahova szintén vittek pénzeket.
Lakatos Pál: Itt mindenki mindenkit lefizetett abban a körben.

Pallag László: Ezek mögött nagy pénzek mozogtak. Ezeket pénzzel intézték el. Elmondta azt is, hogy 94-ben MSZP-nek vittek 750 milliót.
Lakatos Pál: Az MSZP-nek miért kellett vinni 750 milliót?

Pallag László: Hát, miért? Választás előtt voltunk. Azért. Beszélt arról, hogy Lezsák Sándor emberei intézték helyette az ügyeket. Lezsák Sándor helyett intézték az ő emberei az olajjal kapcsolatos ügyeket. De Lezsák Sándor állt a háttérben. Beszélt arról, hogy Szabó Iván, mint pénzügyminiszter biztosította a pénzeket…”

Ugyanennek a cikknek a záró fejezetében Pintér Sándornak az esetet követő első reakcióit is megismerhetjük.

“Pintér Sándor belügyminiszter közölte: „Nem tudom megállapítani, hogy jogi vagy csak orvosi esettel van dolgom. Pallag úr nyilatkozatában a személyemet érintõ részek szemenszedett hazugságok, és oly sekélyesek, hogy részletes válaszra méltatlanok.”

Pintér Sándor kisvártatva pert indított Pallag László ellen kijelentései miatt, melyet még abban az évben megnyert, 1,25 millió forintos kártérítést kapott jó hírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogai megsértéséért.

LINK – Pintér pert nyert Pallag ellen

 

 

 

 

Pintér Sándort tanúként is beidézték az “Olajbizottság” elé 2000-ben, s az a Pallag László tett fel neki kérdéseket, akivel akkor még perben állt a fentiek miatt.

“Nagyágyúk az olajbizottság előtt – HVG – 2000/45. sz

…A kölcsönös politikai vádaskodások jegyében zajlott Kuncze Gábor előző és Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, egykori országos rendőrfőkapitány meghallgatása is. Pintér, aki sikertörténetként élte meg a rendőrség vezetése alatt végzett tevékenységét, Tóthtól és – a vele egyébként perben álló – Pallag László (FKGP) bizottsági elnöktől kapta a „nehéz kérdéseket”.

 

Pallag felmelegítette az 1997-es Pintér-Clodo-találkozó és az egy évvel korábbi Lakatos-merénylet Pintér részéről „vétlen” helyszínelésének ügyét, Tóth pedig arra volt kíváncsi: miképpen fordulhatott elő, hogy miután Pintér távozott az ORFK-ról, a főváros leszámolásos merényletek színterévé vált, amelyek az ő belügyminiszteri kinevezésével jó időre megszűntek. „A kérdés azt sugallja, hogy szabadidőmben robbantgattam, de most nincs rá időm” – utasította vissza a felvetést Pintér.

 

Ő egyetlen esetben érezte a jelét, hogy a bűnözés nyomulna a politika felé: betörésből, lányfuttatásból élő bűnözők a kilencvenes évek elején pártot kívántak alapítani, de érvényesülésüket a rendőri fellépés meggátolta – állította a belügyminiszter. Később újságírók előtt megerősítette, hogy az azóta nagy valószínűséggel elhalálozott Szlávy Bulcsú Balaton környéki vállalkozó által alapított Republikánus Pártra gondolt. „Mesedélután” – így értékelte a republikánusok okozta veszélyről szóló elméletet Kuncze, aki viszont különválasztotta a leszámolásként elkövetett merényleteket azoktól a „nullsérültes” robbantásoktól, amelyeket – ugyanolyan összetételű robbanóanyaggal – a választások előtt követtek el konzervatív pártok és politikusok javai ellen….”

LINK – Kuncze és Pintér az olajbizottság előtt

LINK – Pintér Sándor az olajbizottság előtt

SÁNDOR ISTVÁN “PAPA” ÜGYE

 

 

 

Sándor “Papa” Istvánt, az olajügyekkel foglalkozó fedett nyomozót is meghallgatta végül a bizottság. Azért végül, mert azelőtt egynappal, hogy a bizottság előtt először jelent volna meg, letartóztatták. Később, amint akadályoztatása megszűnt, megjelent a bizottság előtt, s nyomozásának eredményeiről beszélt, említve Pintér Sándort is.

“…Továbbmennék még itt az olajügyeken, mert van egy robbantásos ügy is, vagyis bombagyáros ügy is, ami szintén gondolom, hogy érdekli a bizottságot. A bombagyáros ügy, az úgynevezett Dietmar Clodo ügy felderítése is sajnos nálam indult el, inkább ne kezdtem volna el. A kezdeti szakaszt követően átvette egy másik szolgálati ág, tehát annak felderítését valójában nem én végeztem. Nem is ez a lényeg. Abban az időben megy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a vizsgálata, ahol a Pintér úr és Clodo úr viszonyát próbálja kideríteni a bizottság, hogy mi is volt ott kettőjük között.

Kérem, ezután megy Leonid Kolcsinszki – Clodo bűntársa – kihallgatása az ORFK vizsgálati osztályán, amikor is jelen van Bánáti ügyvéd úr, a tolmács, Szalai Tihamér és még egy-két nyomozó. Megy a kihallgatás. Egy alkalommal Kolcsinszki azt mondja, hogy ezt a részt nem szeretném jegyzőkönyvbe mondani, de közben megya video, merthogy kamerával veszik az egész kihallgatást. Közli ez a Kolcsinszki úr, hogy kérem szépen, én Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre. Megfagy a levegő, de már azt nem fejti ki, hogty milyen megbízást. Megáll a kihallgatás, Bánáti ügyvéd úr lemond.

Ez a kihallgatási anyag, a videoanyag tudomásom szerint elkerül Túri András – akkor még – csoportvezető ügyészhez is, elkerül a rendvédelmi szervekhez is, és amikor eljön a bizottsági ülés, erről a kazettáról, ami döntő jellegű lett volna a bizottság munkájában, a bizottsági személyek tisztázásában, hallgat az ügyész úr, hallgat a rendvédelem, hallgat mindenki. Mi ez, ha nem egy bűnpártolás, vagy hivatali visszaélés? Ezt én nem tettem szóvá abban az időben, hogy uraim, álljon már meg a fáklyás menet. Sok mindent szóvá tettem, és azért van az, hogy most itt vagyok letartóztatva….”

LINK – Sándor Papa István olajbizottsági meghallgatásának jegyzőkönyve

A Sándor István által tett vallomásnak nem lett jogi következménye, végül 2001. augusztusában – indoklás nélkül – 85 évre titkosították a dossziéját.

LINK – 85 évre titkosították Papa dossziéját

NÓGRÁDI-ÜGY

 

 

 

Az olajügyek kapcsán akkor is előkerült Pintér Sándor neve, amikor Nógrádi Zsolt, az olajügyek egyik koronatanúja vallott ellene. Nógrádi Zsolt és két helybéli tanú állításuk szerint tanúi voltak, amint édesapja a birtokán fogadta az olajmaffia és különféle pártok embereit, ahol Pintér Sándornak pénzzel teli aktatáskákat adtak át.

“Nógrádi-ügy: Pintér Sándor szerint a vádlott hazudik – 2001.12. 4. Korridor

Pintér Sándor belügyminiszter tanúként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Nógrádi Zsolt ellen hamis vád miatt folyó büntető perben kedden határozottan kijelentette, hogy a vádlott hazudik, amikor őt kapcsolatba hozza a Bács-Kiskun megyei olajbűnözéssel. Ugyanakkor a tárgyaláson Nógrádi Zsolt és az ő kérésére megidézett két helybéli tanú egybehangzóan állította, hogy a 90-es évek közepén látta az akkor még országos rendőr-főkapitányi beosztásban tevékenykedő Pintér Sándort, amint pénzzel teli aktatáskákat vett át Nógrádi Zsolt apjának soltvadkerti, illetve Flaisz Ferenc érsekhalmi ingatlanában.

A tárgyaláson elrendelt szembesítések eredménytelenek maradtak.

A büntetőperben az ügyészség azzal vádolja Nógrádi Zsoltot, hogy hamisan állította a hatóságok előtt Pintér Sándorról, továbbá Szabó Iván volt pénzügyminiszte­rről, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőről és Boross Péter volt miniszterelnökről, hogy bűnös kapcsolatban állt az olajmaffiával.

Pintér Sándor a tárgyaláson arra a bírói kérdésre, miszerint mi lehet az oka annak, hogy Nógrádi Zsolt konzekvensen őt hozza összefüggésbe apja halálával és testvére korábbi eltűnésével, úgy válaszolt: korábban azt gondolta, hogy ez egy kétségbeesett fiatalember segélykérő, figyelemfelhívó magatartása. Ma már azonban inkább azt valószínűsíti, hogy figyelemelterelés lehet mindennek a hátterében.”

LINK -Nógrádi-ügy: Pintér Sándor szerint a vádlott hazudik

Az eset morbid mellékszála, hogy Nógrádi apjának fejét csak később adták vissza a rendőrök a családnak, akkor sem bocsánatkérések közepette, hanem azt állítva, sosem mondták, hogy a teljes testet visszadták, a néhai idősebb Nógrádi feje további vizsgálatokra kellett nekik. Bár kétségtelen, hogy Pintér Sándornak mindehhez nincs köze, megkérdőjelezhető a rendőrség eljárása.

LINK – Késve adták vissza a néhai Nógrádi fejét családjának

Az ügyészség végül arra hivatkozva szüntette meg a nyomozást ebben az ügyben, hogy Nógrádi vallomásában ellentmondások voltak.

 

KELLER LÁSZLÓ ÉS POLT PÉTER PENGEVÁLTÁSA

 

 

 

2003. novemberében említik újra Pintér Sándor nevét együtt az olajügyekkel, amikor az ügyészségen eltűnt két olyan ügy aktája, mely Keller László szocialista képviselő szerint az olajügyekkel összefüggéseket mutatott. Keller László levélben kért magyarázatot Polt Péter legfőbb ügyésztől, melyben Pintér Sándort is megemlíti.

“Egy másik szálon érdekes összefüggést fedezhetünk fel. A PAPP-ÍR Kft.-ben szereplő Gyenes Péter (akinek kézbesítési megbízottjaként is Papp László volt feltüntetve) 1997 és 2000 között tulajdonos a Germex Kft.-nek, amelynek ügyvezetoje Zubek János társtulajdonosa is volt a Zuter Kft.-ben. Zubek János nem más mind Rack László és Valenta László tulajdonostársa a Vertikum Kft.-ben.

Az a Valenta László, aki Pintér Sándornak, az Orbán-kormány belügyminiszterének nem csak kabinetfőnöke, hanem korábban tulajdonostársa is volt a Preventív Security Rt.-ben és – szintén Rack Lászlóval együtt – a RPV Kft-ben is. A Pintér Sándor nevével fémjelzett Preventív Security egyébként újabban, mint a Terror Háza és az ülloi úti FTC-pálya újsütetu orzojeként ismert, intenzív terjeszkedést folytató céget is ismerhetjük, amelyet a Defend egyik örököseként emlegetnek.

Pintér Sándort pedig azt hiszem nem kell Önnek Legfőbb Ügyész Úr bemutatnom – úgy tudom, hogy már korábban is rendkívül jó volt az együttmuködés önök között, melyet több Ön által is elismert nem hivatalos közös teázás is bizonyít.

De Leonyid Steicura, Sándor “Papa” István és Pintér Sándor mellett a PAPP-ÍR Kft.-vel kapcsolatba hozható Tasnádi Péter és az olajos ügyekben elhíresült Conti Car csoport is.”

LINK – Teljes levél a Legfőbb Ügyészhez az elveszett iratok ügyében

A levelek végül egy gyors belső “körülnézés” után mégis megkerültek az ügyészségen, két kivétellel. Hogy mindez miért és hogyan történt, nyilvános magyarázat utóbb nem látott napvilágot. 2004. februárjában újabb levelet ír Polt Péter legfőbb ügyésznek Keller, melyben az elveszett és megkerült iratok története után érdeklődik, s Pintér felelősségének tisztázása érdekében sürgeti az ügyészséget. Megemlíti, hogy régóta ismertek Leonyid Kolcsinszkij Pintérre tett terhelő vallomása, és Sándor István “Papa” belső nyomozása eredményének mondott, Pintérre terhelő állításai, mégsem történik előrehaladás az ügyekben.

LINK – Levél a Legfőbb Ügyészhez Pintér Sándor ügyében és más ügyekben

 

 

Keller László ellen később, 2011-ben – az ismét Polt Péter vezetése alá került - főügyészség pert indított hivatali visszaélés miatt. Keller 2004-ben a Miniszterelnöki Hivatal egykori közpénzügyi államtitkáraként bizonyos állami vezetők és egyéb magas rangú politikusok 2001-től Somogy megyében történt vadászatai ügyében - a vád szerint jogellenesen - gyűjtött adatokat (többek közt Polt Péterről), melyekből a vizsgált személyek vadászati szokásaira és személyes kapcsolataira nézve következtetéseket vonhatott le. Keller reakciójában reményét fejezte ki, hogy az általa akkkoriban vizsgált, az államot károsító ingyenvadászatok ügyében is hasonló eréllyel lép majd fel az ügyészség.

LINK – Vádat emelt a főügyészség Keller László ellen

Végül az olajügyekben vizsgálódó bizottság iratait - indoklás nélkül – szintén 85 évre titkosították.

“85 évre titkosították az olajüggyel kapcsolatos információkat – Nethírlap, 2007. június 25.

Az olajbizottság iratait, csakúgy, mint több más olajüggyel kapcsolatos információt 85 évre titkosították. Máig nem világos azonban, hogy erre miért volt szükség.

Korábban a pártok nem, csak egyes képviselők, és a Papa néven elhíresült Sándor István, korábbi főnyomozó kérte, hogy oldják fel az olajügyekben hozott titkosításokat. Ma már az MDF is követeli, hogy a közvélemény is megismerhesse az iratokat. Nagyon sok nyomozás volt a 90-es évek óta az olajszőkítések és az államkasszát megrövidítő olajimportok miatt. Ilyen például az Energol-ügy, amelynek a bírósági szakasza még nem zárult le. Az egyik vádlott betegsége miatt pont ma halasztották el az ügyész beszédét szeptemberre.

A legtöbben mégis a Pallagh László, azóta nem politizáló, egykori kisgazda politikus nevével fémjelzett vizsgálóbizottságra emlékeznek. Bár a bizottság ülései nyilvánosak voltak, mégis volt olyan meghallgatás, amikor zárt ülést rendeltek el. A bizottság akkor valós eredmény nélkül zárta le a munkát. A sajtót mégis az foglalkoztatja, hogy az olajügyekben mit és miért kellett 85 évre titkosítani.

A Kossuth rádió reggeli műsorában Takáts Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úgy nyilatkozott, ő is utánanéz, hogy a kormánynál milyen titkosítás van, és mit lehet ezek közül feloldani. Korábban a titkosszolgálatokért felelős Szilvásy György is ugyanezt mondta.

A Parlamentben is téma volt a brutálisan bántalmazott újságírónő esete.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy Kármán Irén azt kérte blogbejegyzésében, hogy a Fidesz és az MDF ne emeljen szót az érdekében, mert épp az ő kormányzásuk idején ütközött a legnagyobb ellenállásba az olajügyek felderítése. Pető Iván szabad demokrata politikus szerint politikai bizniszt csinálnak az ügyből a farizeusok. Azt mondta: a politikai nyilatkozatok csak nehezítik az ügy kivizsgálását. Pető szerint közös érdek parlamenti vizsgálóbizottság felállítása és a titkosság feloldása.”

LINK – 85 évre titkosították az olajügyek aktáit

 

 

 

A Nemzetbiztonsági Hivatal 2007. októberében feloldotta 120 oldalnyi olajügyekkel foglalkozó irat tikosságát- az összesen kb. 30 ezer oldalra tehető teljes iratmennyiségből – , de minden lényegit kitöröltek a nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Az iratok tartalmaznak egy névtelen levelet, melyet rendőrök írtak Pallagh Lászlónak, s melyben sejtetik, hogy a rendőri felsővezetésben keresendők az olajszőkítők bűntársai.

LINK – Mit rejtenek az olajdokumentumok?

 

forrás