Egy öt éve már nem létező cég szerepelt évekig képviselőként több, felszámolás alatt álló vállalkozás nyilvántartásában, sőt a fantomcég jelenleg is az egyik állami nagyvállalat felszámolója. A nemlétező társaság nevében folytatott felszámolások sem az illetékes bíróságoknak, sem a Pénzügyminisztériumnak nem szúrtak szemet, holott az egyik legnagyobb felszámolócég jogelődjéről van szó. Mindez puszta véletlen lenne?

Pedig bejelentették

A fantomcég által felszámolt Budaprint körül vélelmezett anomáliákról a pénzügyminisztert és a legfőbb ügyészt is tájékoztatták az egyik felszámolás alatt álló cég, az Agria Ba-Mat Kft. tulajdonosai. A bejelentők egyike a sajtó útján már több törvénysértést is feltárt, Minda Zoltán. A Tempo Párt nevében a hivatalos szervek mellett Mindáék a parlamenti pártok vezetőit, frakcióvezetőit, az Országgyűlés elnökét is tájékoztatták az ügyről.

Lássuk ezek után miről is van szó:

Létezik-e, hogy egy állami tulajdonú vállalat képviseletét egy öt éve nem létező felszámolócég lássa el? A cégjegyzék adatai szerint pontosan ez történik az állami tulajdonban lévő Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatnál. A több mint 3 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező, tíz éve felszámolás alatt álló vállalat képviseletére a Kossuth Holding Rt. jogosult. Mi ebben a különös? – tehetnénk fel a kérdést, hiszen a Kossuth Holding az egyik legnagyobb felszámolócég a hazai piacon. Igen ám, de különbség van Kossuth Holding és Kossuth Holding között: az egyik már öt éve megszűnt. Csakhogy ezt valamilyen rejtélyes ok miatt sem a felszámolásokban és a cégjegyzék vezetésében érintett bíróságok, sem a felszámolócégeket nyilvántartó Pénzügyminisztérium nem vette észre. Esetleg észrevették, de több éve szemet hunynak felette. Máskülönben aligha fordulhatott volna elő, hogy hosszú éveken keresztül a már nem létező cég lássa el jópár felszámolás alatt álló társaság, köztük a Budaprint képviseletét, vagyis egy fantomcég zárjon le felszámolási eljárásokat.

Alapítványi kapcsolat

Az MSZP alapította Táncsics Mihály alapítványban a „kossuthos” Barát Tamás is felügyelőbizottsági tag. Az alapítvány neve Zuschlag János és társai ellen folyó büntetőügyben is felbukkant. A per másodrendű vádlottja, Lados István azt állította: a 2006-os választások előtt felkereste őt a per tizenötödik rendű vádlottja, Kemecsei Árpád, aki akkor a zuglói MSZP-szervezet pénztárosa volt, és arra kérte, kísérje figyelemmel az akkor még  Baja Ferenc által vezetett Táncsics Alapítvány pályázati kiírásait. Kemecsei  elküldte Ladost egy tájékoztatóra, ahol – Lados állítása szerint - Baja kifejtette, hogy mint minden frakciónak, az MSZP-nek is van egy ilyen alapítványa, a cél, hogy plusz forrásokhoz jutassa a párt alapszervezeteit a kampány-időszakban. Baja cáfolta, hogy az alapítvány civil kapcsolati rendszerének valami köze lenne a pártfinanszírozáshoz.

Kicsit sok itt a Kossuth

A történet röviden: az ominózus Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. 2003 október végén szűnt meg, de még létezett, amikor kivált belőle a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt., illetve a Kossuth Holding Üzleti és Befektetési Tanácsadó Rt. – utóbbi cég vezérigazgatója Barát Tamás. Ő egyébként ezen tisztsége mellett a Magyar Szocialista Párt által alapított és Gyurcsány Ferenc elnökölte Táncsics Mihály Alapítvány felügyelőbizottsági tagja is, de mind a három Kossuth Holdingban szerepel.

A Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. által végzett, folyamatban lévő felszámolásokat 2002 júliusától a válságkezelő rt. látta el. Nem volt nehéz belerázódni, hiszen a „régi” és az „új” Kossuth Holding vezetése nagyjából megegyezik, mint ahogyan a felszámolóbiztosok személye is. Sőt a két Kossuth-cég rövidítése is stimmel, a kiváláskor mindkét újat Kossuth Holding Rt.-ként rövidítették, pontosan úgy, ahogyan a „régit” is. (Érdekes módon a Kossuth-osok a sokáig párhuzamosan működtetett három cégnél ugyanazt a rövid nevet akarták használni, amit feltehetőleg a bíróság akadályozott meg, mivel a Barát Tamás által vezetett befektetési tanácsadó részvénytársaságnál a rövid név nem bejegyzettként szerepel a cégpapírokon.)

A történet megértéséhez tudni kell, hogy felszámolásokat csak olyan cégek folytathatnak, amelyek szerepelnek a Felszámolói Névjegyzékben. A bírók kizárólag ebből a jegyzékből jelölhetik ki a felszámoló szervet, illetve csak a listán szereplő társaságoktól fogadhatnának be felszámolásokkal összefüggő beszámolókat. A listára „kívülállónak” csak úgy lehet felkerülni, ha megvesz egy listán szereplő céget, netán jogutódja lesz valamelyik névjegyzéken szereplő társaságnak. Persze van egy harmadik megoldás is: a cég pályázik arra, hogy felkerülhessen a névjegyzékre. Azonban a Pénzügyminisztérium – amely 1992-ben összeállította és azóta is nyilvántartja a listát – évek óta nem írt ki ilyen pályázatot.

A felszámolás jó üzlet, feltéve, ha az eljárásra olyan céget jelöl ki a bíróság, amelyből még van mit "kipréselni". A haszon a felszámolói díj, ami a cég vagyonának egy bizonyos százaléka. Milliárdos üzletről van szó, nem véletlen, hogy a kisebb felszámolók irigykednek: a piacon sokan azt suttogják, hogy a nagyobb falatokat véletlenül mindig a nagyobb cégek kapják, a kicsiknek alig jut valami. Egyes vélemények szerint mindennek épp a belterjesség, a "zárt" lista az oka.

Gördülékeny számlanyitás

Mindenesetre a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt.-nek jogutódként már előmelegített helye volt a névjegyzéken: az újonnan alakult Kossuth Holding fel-, a "régi" pedig lekerült a listáról. Azaz a "régi" Kossuth Holding Rt. 2002 júliusától már nem volt jogosult arra, hogy bármilyen felszámolást végezzen. Ennek ellenére a cégjegyzék adatai szerint több mint félszáz társaság felszámolását továbbra is ők folytatták. Sőt voltak olyan társaságok, amelyeknél még azután is a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. volt a felszámoló, hogy a cég már megszűnt. (A 3292 Kossuth-os felszámolásból eddig általunk átnézett 1076 esetből 43 esetben a PM-es regisztráció nélkül, 44 esetben a fantommá vált cég által lezártan, 26 esetben pedig a 2002-ben alapított válságkezelő rt.-re átvezetve folytak az eljárások.)

A már említett Budaprint vállalatot jelenleg is a fantomfelszámoló képviseli, sőt az adós állami cég részére 2004-ben még bankszámlát is sikerült nyitni a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Márpedig a fantomfelszámoló elvileg nem tehet ilyet, hiszen maga a cég, azaz a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. pár hónappal korábban megszűnt. Kérdés, hogy ezt a takarékszövetkezet miért nem észlelte, hiszen a cégpapírokból mindez kiderül. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a mai napig élő számlának otthont adó takarékszövetkezet tisztségviselői között olyan nevekre bukkanhatunk, akik a régi és az új Kossuth Holdingos körben is vezető tisztségviselők.

A bíróságra mutogatnak

A Budaprintnek számlát legfeljebb a jogutód, vagyis a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt. nyithatott valamilyen trükkel, ennek a társaságnak viszont - szintén a cégjegyzék adatai szerint - semmi köze sincs a felszámolás alatt álló állami vállalathoz. Legfeljebb csak annyi, hogy a Budaprint felszámoló biztosa Szendrődi József, aki egyben az "új" Kossuth Holding Zrt. egyik felszámolója és tulajdonosa is. Szendrődi egyébként még 2007-ben is tett azért, hogy a kívülállók – beleértve a hitelezőket is - azt hihessék, a felszámolást a válságkezelő rt. kezdte meg és folytatja a Budaprintben. A hitelezőknek írt és a bíróság által el is fogadott levelében 2007. júliusában azt állította, hogy a Cégközlönyben már 1998-ban közzétették: a Budaprint felszámolására a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt. jogosult. Mindez azért is meglepő, mert 2002-ben Szendrődi is aláírta a vagyonkezelő rt. szétválási szerződését, ahogy az új cég alapító okiratát is. A hvg.hu beszerezte a Cégközlöny hivatkozott számát, amelyből kiderül, hogy 1998-ban valójában az - azóta megszűnt - Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt.-t jelölték ki felszámolónak.

Megkérdeztük a jogutód Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt. jogászát, mivel magyarázza a fantomcég „aktivitását”. Holobrádi Emese közölte: az új cég megalakulásakor a folyamatban lévő felszámolásokat átvezették, a jogutódlást pedig ők minden esetben jelezték az illetékes bíróságnak, így nem mulasztottak - állítja.

„Az, hogy a bíróság esetleg nem intézkedett arról, hogy ezek a cégnyilvántartásban átvezetésre kerüljenek, az előfordulhat, de a jogutódlásról a felszámoló bíróságnak valamennyi felszámolás alatt álló cég esetében tudomása volt” – mondta Holobrádi. A jogász megjegyezte: voltak esetek, amikor a bíróság a „jogutódlásról nem hozott alakszerű végzést”, hanem egyszerűen tudomásul vette azt. Szerinte ez a magyarázata annak, hogy a cégnyilvántartás szerint például a Budaprintnél még mindig a már megszűnt Kossuth Holding Rt. a felszámoló.

A hvg.hu által megkérdezett szakjogászok szerint azonban a jogutódlás bejelentéséhez a cégbíróság által érkeztetett változásbejegyzési kérelmet is mellékelni kell. Találomra megnéztük néhány érintett cég iratait, de ilyen kérelmet egyikben sem találtunk.
 
Akkor most nincs is jogutód? 

Ráadásul úgy tűnik, hogy kényes helyzetekben a jelenleg is működő Kossuth Holding Zrt. igyekszik "levakarni" magáról a jogutód címét. Másképp nehezen magyarázható, hogy a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. korabeli felelősségét firtató, most folyó perben miért állították  bírósági beadványukban:  az „új” felszámolócég nem jogutódja a már megszűnt cégnek. A beadvány szerint a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. jogutód nélkül szűnt meg. Az ominózus pert a „régi” Kossuth Holding által felszámolt Agria Bútoripari Rt. felszámolási vagyonát megvett cég egyik tulajdonosa indította. A perben a Kossuth Holding Zrt.-t Holobrádi Emese ügyvéd képviseli. Ugyanő a 2002-es szétváláskor a cégbírósághoz benyújtott iratban azt állította, hogy a létrejövő társaságok a szétváló társaság jogutódai. De ha igaz lenne, hogy az új cég nem jogutódja a réginek, akkor a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt., azaz az egyik legnagyobb hazai felszámolócég nem is folytathatna felszámolásokat.

A Kossuth Holding kaméleont idéző színeváltozását a bíróság egyelőre elnézi - vagy nem veszi észre. A Budaprint esetében például 2007 őszén olyan végzést hozott a Fővárosi Bíróság, amelyben felszólította a felszámolót, (a vagyonkezelő rt.-t)  hogy a (ma működő, jogutód) Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt. részére felszámolói díj címén utaljon át több mint félmillió forintot, tizennégy millió forintot pedig egy elkülönített számlára tegyen, tartalékként. Magyarán: a cégjegyzéki adatok értelmében a bíróság egy már nem létező céget, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. felszámolót szólított fel arra, hogy fizessen a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Rt.-nek. Nehezen hihető, hogy mindez pusztán egy adminisztrációs hiba lett volna. Ha mégis, akkor kapitális, azaz szarvashiba.

Forrás: Dezső András HVG