1959. évi IV. törvény 75.,76.,193.§. és 1978. évi IV. törvény

29.§. - Eljárási kódex a bolti lopással gyanúsítható személlyel szembeni

fellépésre

1959. évi IV. törvény 75.,76.,193.§. és 1978. évi IV. törvény 29.§.

Eljárási kódex a bolti lopással gyanúsítható személlyel szembeni fellépésre

A bolti lopás jogi minősítését az eltulajdonított áru értéke határozza meg, jelenleg ötezer forint alatt szabálysértésnek, e felett bűncselekménynek minősül.

I. JOGSZABÁLYI ALAPELVEK
A bolti lopással gyanúsítottal szembeni eljárásnak számos jogszabályi alapelvnek kell megfelelnie:

1/ Polgárjogi szempontból:
1.1 A személyhez fűződő jogokat nem sérti a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. (1959. évi IV. törvény 75.§.)

A lopással gyanúsítható személyt – hozzájárulás hiányában -, a bolt vagy az őrző-védő szolgálat munkatársai nem ellenőrizhetik (testi vagy ruházati motozás), személyi okmányai alapján nem vehetik fel az adatait.

1.2 A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a személyi szabadság korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. (1959. évi IV. törvény 76.§.)

Tilos a lopással gyanúsítható személyt az üzlet elhagyásában erőszakkal akadályozni (kivéve lásd 3.3 pont) fizikai kényszerítő eszközöket alkalmazni, nyilvános helyen, pl. a vevőtérben, magatartására, személyére nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni.

1.3 Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. (1959. évi IV. törvény 193.§.)

A tettenért személy az eltulajdonított árut, amelynek ellenértéket – a pénztárvonalat elhagyva - bizonyítottan nem fizette ki, köteles a bolt munkatársának kiadni.

2/ Büntetőjogi szempontból:
2.1 A jogos védelem elhatárolásának fő ismérve: csak olyan mértékű lehet, amely a saját, illetve más személyek javai, vagy közérdek ellen intézett, illetőleg, ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan elhárításhoz szükséges. (1978. évi IV. törvény 29.§.)A jogos védelem azokra az esetekre vonatkozhat, amikor a bolti lopással gyanúsított személy erőszakosan lép fel az üzlet vagy az őrző-védő szolgálat alkalmazottaival szemben. Így például félrelöki, földre taszítja, megüti a vele szemben fellépőt, tettleg bántalmazza, az árut, üzletberendezést rongálja. Ezekben az esetekben a bolt, őrző-védő szolgálat munkatársának fellépése alapvetően az alkalmazottak testi épségének és a vagyoni érték megóvásának erejéig terjedhet, ezt meghaladó mértékű fellépés már nem jogszerű.

3/ Büntetőeljárásjogi szempontból:

3.1. Kényszerintézkedésre csak hatóság jogosult. (1973. évi I. törvény 4.§.)

3.2. Erőszakkal, fenyegetéssel, vagy más hasonló módon senkit sem szabad vallomásra kényszeríteni. (1973. évi I. törvény 60.§.)

3.3. A bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyésznek átadni, ha pedig erre nincs módja, ezek valamelyikét értesíteni. (1973. évi I. törvény 91.§. (5) bekezdés) Az Alkotmány 58.§ (1) bekezdésben foglalt szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga – alkotmányos cél érdekében – megfelelő garanciák mellett korlátozható. A bűncslekmény megakadályozása, a jogrend érvényre juttatása alkotmányos célnak tekinthető, tehát – amennyiben a korlátozás arányos mértékű – alkotmányos visszásság nem állapítható meg.

II. BOLTI LOPÁSOK MEGELŐZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A bolti lopások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze a megelőzés.

1. Munkaszervezés:

1.1. A bolti lopások elleni védekezés első lépése az üzlet belső rendjének, átláthatóságának biztosítása.

1.2. A lopások megelőzhetőek éber és mozgékony figyelemmel, az üzlettér gyakori és teljes áttekintésével, a bolti munkaruhás dolgozók jelenlétével. A lopni szándékozó eláll szándékától, ha ilyen magatartást észlel.

1.3. Az önkiszolgáló üzletben mindig legyen elegendő kosár, bevásárlókocsi, hogy ezek hiányára ne hivatkozhasson az árut a saját táskájába, ruházatába rejtő személy.

1.4. Célszerű az önkiszolgáló üzletekben minden esetben a forgalomhoz igazodó számú pénztárat működtetni a torlódások elkerülésére. Általában a zsúfolt helyeken történik az áru elrejtése.

1.5. Megoldás lehet az elektronikus áruvédelem vagy zárt láncú videorendszer, tükörrendszer telepítése, esetlegesen álkamerák alkalmazása.

1.6. Cészerű – videokamerák alkalmazása esetén kötelező – már a bejáratnál figyelmeztető táblákat elhelyezni (felhívni a figyelmet a máshol vásárolt áruk bemutatására, őrző-védő szolgálatra, elektronikus áruvédő rendszerekre, bevásálró kosarak, kocsik kötelező használatára).

1.7. Lehetőségektől függően célszerű a vásárlók csomagjainak megőrzését segíteni.

1.8. Nem indokolt bolti lopáson tetten ért személyek nevének közzététele.

2. Őrző-védő szolgálat

2.1. Vagyonvédelmi célokra alkalmazhatók őrző-védő szolgálatok, ahol az egyenruhás biztonsági őrok jelenéte is segíti a lopások megelőzését.

2.2. Őrző-védő szolgálatot igénybe vehet több üzlet közösen is.

2.3. Az őrző-védő szolgálatok alkalmazottai tanúként szerepelhetnek, mentesítve a bolti dolgozókat ennek hátrányai alól.

2.4. Csak olyan őrző-védő szolgálatot lehet alkalmazni, amely megfelel a vonatkozó jogszabályok előírásainak.


III. FELLÉPÉS TETTENÉRÉSKOR

1. Amennyiben a bolti dolgozó észleli egy személy eltulajdonítási szándékát, az önmagában még nem elég a lopás elleni intézkedésre.

2. A gyanúsított személlyel szemben csak akkor lehet fellépni, ha már a pénztárvonalt elhagyta és nem vagy csak részben fizette ki az áru ellenértékét.

3. A pénztártól már távozott személyt, - ha gyanú merült fel arra, hogy eltulajdonított árut / árukat nem fizette ki – még az üzletben tartózkodása alatt határozottan, udvariasan – olyan módon és helyen, hogy a többi vásárló körében ne keltsen feltűnést – fel kell kérni arra, járuljon hozzá ellenőrzéséhez a helyzet tisztázása érdekében, ha a pénztárnál fizetés is történt, úgy a vásárlási blokk alapján (irodában vagy raktárban).

4. Amennyiben az ellenőrzéstől elzárkózik, közölni kell vele, hogy ebben az esetben rendőr hívására kényszerülnek és annak kiérkezéséig ne hagyja el az üzletet.

5. Figyelmeztetni kell, hogy magatartását többen figyelemmel kísérték.

6. Tilos a tettenért személyt
- testi vagy ruházati motozásnak alávetni,
- nyilvános helyen (pl. Vevőtérben) a szabálysértő magatartásra nézve sértő, fenyegető, becsmérlő kifejezéseket tenni, kioktatni,
- fizikai kényszerítő körülményeket alkalmazni, személyes szabadságában korlátozni (ide nem értve a I./3.3. pontban foglaltakat).

7. El kell kerülni a vásárlók szúrópróbaszerű – alapos gyanú nélküli – közvetlen ellenőrzését.

IV. ELJÁRÁS LOPÁS ESETÉN

1. Bolti lopás esetén bizonyítékként értékelhető:
- alkalmazottak tanúvallomása,
- őrző-védő szolgálat alkalmazottainak tanúvallomása,
- vevő tanúvallomása,
- az esetről készült videofelvétel,
- beismerő vallomás (ám azt semmilyen eszközzel nem lehet kikényszeríteni).

2. Amennyiben a lopással gyanúsított személyről bebizonyosodik, hogy az 5,000 Ft értéket el nem érő árut eltulajdonította, jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hatósági eljáráshoz szükséges adatokat. A jegyzőkönyvet alá kell íratni a tanúkkal és a gyanúsítottal. Ha az aláírást megtagadja, rendőrt kell hívni.

3. Az irodában a tetten érő dolgozón vagy a biztonsági őrön kívül még egy, - lehetőség szerint kettő – személy feltétlenül tartózokjék tanúként, így az üzletvezetővel vagy helyettesével együtt 3 ill. 4 fő.

4. A jegyzőkönyv felvétele és aláírása után az eljárás alá vont személyt meg kell kérdezni arról, hogy megvásárolja-e az eltulajdonított árut vagy sem.

4.1. Ha megvásárolja, esetleg el lehet tekinteni a további eljárástól.

4.2. Amennyiben nem vásárolja meg, közölni kell, hogy szabálysértést, bűncselekményt követett el és az ügyben a kereskedelmi vállalkozás hatósági feljelentést tesz.

5. Nagyösszegű (5000 Ft értéket meghaladó értékű) áru eltulajdonításakor, minden esetben rendőrt kell hívni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az eljárás alá vont személyt, vevőt ismételten tetten érik.

6. A lopási esemény kezelése higgadt, nyugodt, határozott intézkedést igényel:
- durva konfliktus ne keletkezzen,
- az üzlet normális menetét ne zavarják meg,
- személyiségi jogok ne sérüljenek.

8. A gyanúsítottat az eljárás befejezése után minden feltűnést kerülve (így pl. raktári kijáraton át) kell az utcára kikisérni.

V. A JEGYZŐKÖNYV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Az esemény körülményeinek pontos, részletes leírása az időpontok (helyszín, hely, cselekmény, dátum, óra, perc) megjelölésével.

2. Az eltulajdonított áru beazonosítható megnevezése (márkanév, cikkszám, gyártó neve, stb.)

3. Az eltulajdonított áru mennyiségének és értékének pontos megjelölése.

4. Az eltulajdonított áru fogyasztói árának feltüntetése.

5. A tanúk adatainak feltüntetése, nyilatkozatuk arra vonatkozóan, hogy – feljelentés esetén – a hatóság előtt is megjelennek tanúként.

6. A lopással gyanúsított személy részletes adatainak feltüntetése.

7. A jegyzőkönyv legalább 3 példányban készüljön, 1 példány a hatóságé, 1 példány az üzletben marad, 1 példány a gyanúsítotté.

VI. TOVÁBBI ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. Célszerű nagyon körültekintően eljárni a bolti lopással gyanúsított személlyel szemben, előfordulhat, hogy az eltulajdonítási szándékot észlelő biztonsági őr, bolti dolgozó, esetleg egy vevő észlelését követően:

1.1. a gyanúsított az elrejtett árut időközben valahova letette,

1.2. a vevő figyelmetlenül árut tett zsebre (pl. cigarettát), majd a hibát kiküszöbölve a kosarába tette,

1.3. az észlelő tévedett.

Ezekben az esetekben nincs jogalapja az intézkedésnek.

2. Amennyiben a bolti eljárás során megállapítást nyer, hogy a gyanúsított személy nem követte el a feltételezett lopást, akkor a kereskedő kifejezett érdeke bocsánatot kérni a gyanúsított személytől az okozott kellemetlenségért, félreértésért, az esetleges károkozást megtéríteni. A vásárló kérésére ebben az esetben a bolt vezetője vegyen fel jegyzőkönyvet és egy példányát a vevőnek adja át. Célszerű lehet a bocsánatkérést is írásban rögzíteni.


HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK
Információ:
Országos Kereskedelmi Szövetség / Szolgáltatási Iroda, fax: 202-6574
1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.